Magyarország a tüntetések szezonját éli. Utóbb a magánnyugdíjpénztárak megszüntetése ellen demonstráltak az emberek Budapesten.
A nemzetgazdasági miniszter által a kormánynak benyújtott a 2015-ös költségvetést megalapozó javaslat, miszerint meg kell szüntetni azt a magánnyugdíjpénztárat, ahol a megelőző hat hónap átlagában legalább két hónapon keresztül a tagok kevesebb mint 70 százaléka fizette be a kötelező havi tagdíjat, alaposan ,,kiverte a biztosítékot”. Mindez érthető, hiszen a társadalom nem kis rétege a magánnyugdíjpénztárak korábbi ,,államosítása” során becsapva érezte magát. Az is közismert, hogy az állam az akkor megszerzett a magyar lakosság által megtakarított többmilliárdos vagyont nem az egyre égetőbb nyugdíjas problémák megoldására, például a nyugdíjrendszer megreformálására, hanem egészen más célokra költötte el.
Több magánnyugdíjpénztárnál önkéntes a tagdífizetés
A mostani javaslatnak több furcsasága is van. Az egyik az, hogy a törvényjavaslat olyat kér számon a még talpon maradt magánnyugdíjpénztárakon, ami többnél egyáltalán nem kötelezően előírt dolog, nevezetesen a tagdíjfizetést.
A Szövetség Nyugdíjpénztár a szervezeti működési szabályzatában gyakorlatilag az önkéntességet fogalmazza meg. A VI. A magán-nyugdíjpénztári tagdíjakról szóló fejezete első két pontjában azt írja:
1. A tagdíj az az összeg, amelyet a pénztár tagja a pénztár számára rendszeresen megfizet
2. A tagdíj mértéke: a pénztár minimáltagdíjat nem határoz meg.
Kétségtelen tény ugyanakkor, hogy a tagdíj meghatározásában ellenmondás van. A továbbiakban ugyanis azt írja a szabály, hogy a tagdíjat minden hónapban előre kell megfizetni az adott hó 5 napjáig. Értelmezhetjük úgy is, hogy valaki mondjuk egy forintot vállal, s azt ötödikéig minden hónapban meg kell fizetnie.
Évekig biztosítja a vagyon a pénztár működését
A Budapest Magánnyugdíjpénztár honlapján a következő olvasható. ,,A Budapest Magánnyugdíjpénztár továbbra is elkötelezett tagjai kiszolgálása iránt, és a hosszú távon fenntartható működés elérését tűzte ki célul. Tagságunk elkötelezettségét tükrözi, hogy 2012-ben a magánnyugdíjpénztárak közül itt ragaszkodtak legnagyobb százalékban tagságuk fenntartásához. A taglétszám folyamatosan gyarapszik egyrészt 2012. július 1-től a Dimenzió Magánnyugdíjpénztár beolvadásával, másrészt a megszűnő pénztárakból átlépő számos új taggal.”
Majd a továbbiakban. ,, NEM KÉRÜNK TAGDÍJAT, ADOMÁNYT! A Budapest Magánnyugdíjpénztár eddigi körültekintő gazdálkodása miatt felhalmozott tartaléka évekig biztosítja a pénztár további zavartalan működését, ezért nincs szükség pótlólagos tagdíjbefizetésre. Mint ismeretes e magánnyugdípénztár alapítója a Budapest Bank.
Az ING Magánnyugdíjpénztár 2014. június 30-ával beolvadt a HORIZONT Magánnyugdíjpénztárba, amely több, mint 39 ezer tagjával és 100 milliárd forintot meghaladó vagyonkezelésével a magyar magán-nyugdíjpénztári piac legnagyobb szereplőjévé vált. Ez áll a Horizont honlapján. A tagdíj itt is önkéntes. A szervezeti és működési szabályzatában ez áll: 5. Tagdíj: Az az összeg, amelyet a tag Pénztár számára megfizet. A tagdíj a pénztár szolgáltatásainak fedezetére, valamint a pénztárszervezet működtetésére a pénztártagok által vállalt, rendszeresen fizetett pénzbeli hozzájárulás. Ezek szerint a tagdíjfizetés lehet éves, ötéves, tízéves…Mindenesetre önkéntes, azaz akár egy forint is.
Lehet-e kétszázmilliárd forintos vagyonú álnyugdíjpénztárakról beszélni?
Az nemzetgazdasági miniszter javaslatának másik furcsasága maga az indoklás. Nevezetesen az a nyilatkozata, miszerint: azok, akik tisztességesen fizetik a tagdíjat, arra számítanak, hogy a magánnyugdíjpénztártól majd járadékuk lesz, de nem lesz, mert a többi tag nem fizeti a tagdíjat és így ez egy álnyugdíjpénztár, mert a tagdíjakból csak a saját működését finanszírozza, azaz feléli a tagdíjat.
Az MNB honlapján frissen közzétett előzetes adatok szerint a magánnyugdíj-pénztáraknak szeptember végén 61.523 tagjuk volt, számuk 2031-gyel csökkent egy év alatt. A pénztári befizetések a tavalyi első háromnegyedévi 303 millióval szemben az idei első három negyedévben 586 millió forintot tettek ki, az azonosított, egyéni számlán jóváírt tagdíjbevételek ugyanebben az időszakban 141 millióról 170 millió forintra nőttek. A magánkasszák befektetési tevékenységének eredménye 14,859 milliárd forint volt az idei első háromnegyed évben, míg tavaly 9,635 milliárd forint. A magánpénztári portfólió piaci értéke az előzetes adatok szerint a tavaly szeptember végi 192,652 milliárdról idén szeptember végére 205,350 milliárd forintra nőtt.
A legnagyobb gondok egyike a társadalmi bizalomvesztés
A magányugdíjpénztárak megszüntetésének szándéka további kérdéseket vet fel. Az egyik az, hogyan képzeljük el az öngondoskodást, ez esetben a nyugdíj előtakarékosságot a továbbiakban, nagyobb, azaz társadalmi méretekben? Nyugdíjszakértők azzal riogatnak, hogy a rendszerváltást követő évek jövedelmi viszonyai, a többi között a minimálbéres, vagy a bejelentés nélküli, borítékos fizetések miatt az úgynevezett nettó helyettesítési ráta (leegyszerűsítve: a bevallott jövedelem helyébe lévő nyugdíj) súlyos megoldandó problémát jelent majd a későbbi gazdasági irányításnak.
A másik szintén fontos problematika a bizalomvesztés. Az adószabályok alakulásának kiszámíthatatlansága, a lakosság pénzügyi gazdálkodását folyamatosan érintő változtatások nem segítik azt az elvárható folyamatot, hogy a lakosság szervezetten tegyen valamit, például azért, hogy jobb nyugdíjat kapjon tíz, húsz, vagy ötven év múlva. Egyre többen mondják: jó nyugdíjat akarsz, ne bízz senkiben! A kiút persze nem ebben, hanem valószínűleg a családok pénzügyi gondolkodásának tudatosabbá válásában rejlik. Nyitott világban élünk, amelyben képezhetők egyéni portfóliók. E lehetőségekkel következő cikkünkben foglalkozunk.