Ezeket biztos nem tudtad a nyugdíjról

Aki száz évvel ezelőtt „nyugdíjba” akart vonulni, annak saját magának kellett gondoskodnia az elegendő nyugdíjcélú megtakarításról. A 21. században születettek hasonló kihívással néznek szembe. A nyugdíjrendszerünk idén lesz 86 éves, viszont ez alatt a rövid idő alatt is rengeteget változott. Hogyan alakult át a hazai nyugdíjrendszer az elmúlt évszázadban?

Kis nyugdíjtörténelem a kezdetektől 2050-ig

A XX. század eleje jelentős változásokat hozott az európai társadalomban. Az új kihívások – mint az egyre több szabadidővel rendelkező, idősödő társadalmi réteg megjelenése – új típusú megoldásokat igényeltek. A világon is elsőként Németországban, 1889-ben került bevezetésre közvetlen finanszírozású nyugdíjrendszer. Magyarország viszonylag későn, 1929-ben, azaz mindössze 86 éve csatlakozott ehhez a kezdeményezéshez.

„Az elmúlt 50 évben sokat változott a magyar nyugdíjrendszer, és trendek alapján jól látható, hogy a mai formájában nem fenntartható. Pozitív változás azonban, hogy egyre többen gondolnak a jövőjükre, és takarékoskodnak a nyugdíjukra.

Mára már csak két pillér maradt

Kezdetben egypilléres nyugdíjrendszer működött, ami azt jelenti, hogy a dolgozó lakosság befizetéseiből az állam nyújtott nyugellátást. Ez a rendszer addig volt működőképes, amíg az aktívan dolgozó lakosság létszáma jóval meghaladta az eltartott nyugdíjas lakosságét.

Az egypilléres rendszerből még teljesen hiányzott az öngondoskodás, a nyugdíjat kizárólag állami rendszerekből finanszírozták, amely az állami nyugdíjkassza elapadásához vezetett. 1994-ben az önkéntes nyugdíjpénztárakkal elkezdődött, 1997-ben pedig a magánnyugdíjpénztárakkal folytatódott Magyarországon a hárompilléres rendszer kialakítása. A második pillér azonban 2011-ben az átalakulások miatt lényegében kiesett, így ma már csak két pillér, az állami nyugdíj és az önkéntes pénztárak működnek.

Az utolsó éveinkben kapott kereset kisebb részét kapjuk meg nyugdíjként

nyugdíjcélú megtakarítás 123rfA 1997-ben a nyugdíjkorhatár a nők esetében még 55 év volt, férfiaknál pedig 60 év. Ezzel szemben azoknál, akik 2022-ben vagy ezt követően mennek nyugdíjba, a nyugdíjkorhatár már 65 év lesz, és ez folyamatosan emelkedni fog.

1980-as évektől egyre kevesebb aktív dolgozóra jut egyre több nyugdíjas, ami a születésszám csökkenésével, javuló egészségügyi ellátásnak köszönhetően a társadalmak elöregedésével, valamint a megnövekedett képzési idővel magyarázható. Ez a folyamat napjainkban is egyre több problémát okoz. A KSH adatai szerint ma 100 gyermekkorú lakosra 119 időskorú jut Magyarországon.

Ma a harmadik pillér, a nyugdíjcélú öngondoskodás egyre fontosabbá válik, ugyanis 2050-re várhatóan jelentősen alacsonyabb lesz a nyugdíj helyettesítési ráta – azaz az utolsó éveinkben kapott kereset kisebb százalékát kapjuk majd meg nyugdíj formájában, mint manapság.

Forrás:Tőzsdefórum