Minden korábbinál súlyosabb üzleti érdeke a biztosítóknak, hogy a nyugdíjrendszer jövőjével kapcsolatban „riogassák” az embereket Magyarországon. Január 1-je óta ugyanis 20%-os adókedvezmény jár a nyugdíjcélú életbiztosításokhoz, ami kihagyhatatlan értékesítési érv a magyar biztosítóknak és az ügynököknek. Kétségtelen ugyanakkor, hogy nem lehet elég komolyan venni a nyugdíjhelyzet romlását, és más hosszú távú megtakarításokhoz hasonlóan e biztosításoknak is egyre nagyobb lesz a jelentőségük a nyugdíj-előtakarékosságban. Az alábbiakban 10 ábrán mutatjuk be, miért nem alaptalan az egyre hangosabb „riogatás”.
| Drámaian nő a társadalami függőség |
Az újonnan kötött nyugdíjcélú életbiztosításokhoz január 1-je óta évi 20%-os adókedvezmény jár, ahogy erről korábbi cikkeiben (pl. ebben) már a Portfolio.hu is részletesen írt. Farkas András, a pénzügyi termékek közvetítésével foglalkozó Consequit Group értékesítési vezérigazgatója szerint legalább négy ok szól a nyugdíjcélú életbiztosítások mellett:
1. Nyakunkba szakad a demográfiai cunami (az öregedés megatrendje),
2. Rosszul érzékeljük az időt (ösztönösen elbagatellizáljuk a jövőbeni veszélyeket),
3. Mindannyian adót optimalizálunk, ahogy tudunk (a járulékfizetésben ellenérdekeltek vagyunk),
4. A magyar öregségi nyugdíjrendszer csak egy lábon áll.
Mivel a magyar nyugdíjrendszer szinte kizárólag az „első pillérből” áll, vagyis a mindenkori nyugdíjasok jövedelmét az aktuális aktív keresők befizetéseiből az állam fedezi, a demográfiai válság különösen is kritikussá teszi a leendő magyar nyugdíjasok helyzetét. Ezt a tényezőt tükrözi ezért az alábbi tíz ábra nagy része.
1. Öregszik Európa társadalma
A születések számának visszaesése és az élettartam emelkedése együttesen az európai társadalom elöregedéséhez vezet. 2005 és 2015 között várhatóan 1,9%-kal fog csökkeni Európa népessége, miközben azonban a fiatalok lélekszáma drámaian visszaesik majd, a nyugdíjasoké drasztikusan emelkedni fog.
2. Egyre nagyobb lesz a függőség
Az egyes generációk létszám szerinti arányában bekövetkező változások oda vezetnek, hogy egységnyi aktív keresőre egyre több eltartandó nyugdíjas jut. Míg 2005-ben még csak 24,6% volt e két csoport egymáshoz viszonyított aránya Európában, ez 2050-re 52,8%-ra nőhet. Magyarországon látszólag kicsit jobb ennél a helyzet: a 2005-ös 22,8% várhatóan 48,3%-ra ugrik 2050-re. Az ún. gazdasági függőségi ráta viszont, vagyis az összes nem dolgozó és a foglalkoztatottak aránya már 2011-ben 1,62 volt Magyarországon, és a helyzet várhatóan csak romlani fog.
3. Nyugdíjba vonul a Ratkó-nemzedék
A magyar demográfiai helyzet ráadásul több szempontból is sajátos. Két nagy hullámban közelíti a magyar népesség a nyugdíj-korhatárt: az első hullám, vagyis az ötvenes évek első felében született Ratkó-nemzedék ezekben a következő években csatlakozik nagy létszámmal a nyugdíjasok táborához. Gyermekeik, a gyes-nemzedék még egy darabig az aktívak táborához tartozik, előbbiek unokái, utóbbiak gyermekei viszont már nem alkot újabb hullámot, nagy részük hiányzik.
4. Hiányzó unokák = hiányzó aktívak
2041-re, vagyis mire a gyes-nemzedék is megkezdi a nyugdíjba vonulást, drámaian átalakul a magyar népesség korfája. Az akkor nyugdíjba vonulók várhatóan közel dupla annyian lesznek, mint a megszületők. A helyzetet tovább súlyosbíthatja a kivándorlás (jellemzően aktívakat érint).
5. Kevesebb eltartó, több eltartandó
Nem kell 2041-ig várni ahhoz, hogy a helyzet romlása érzékelhető legyen. Az alábbi ábra jól mutatja, hogy a hamarosan nyugdíjba vonulók sokkal többen vannak, mint azok, akik a következő években beléphetnek a munkaerő-piacra.
forrás:portfolio.hu