Ránk szakad az egész nyugdíjrendszer

LÉGYSZÍVES OSZD MEG, CSAK EGY GOMBNYOMÁS,KÖSZÖNÖM

Később lehet majd nyugdíjba menni, ráadásul alacsonyabb lesz a nyugellátás összege is. Gál Róbert Iván, a Tárki vezető kutatója szerint az is komoly probléma, hogy a mostani fiatal 20, 30 éves generációnak nincs elég gyermeke, így a felosztó-kirovó rendszerben nem lesz elég járulékfizető. A vezető kutató egy interjúban fejtegette a magyar nyugdíjrendszer hibáit, és hogy milyen irányba is lehetne fordulni a javítás érdekében.

“Nincs ideális nyugdíjkorhatár, ez attól függ, hogy milyen a társadalom korszerkezete, és milyen felhalmozásai vannak a nyugdíjba vonulóknak. Magyarországon gyorsan javulnak az életkilátások, emelkedik az élettartam, kitolódik a nyugdíjba vonulás életkora” – mondta Gál Róbert Iván, a Tárki vezető kutatója a Privátbankár.hu-nak adott interjújában. A vezető kutató szerint mindez alapot ad a korhatáremelésre, de ha ezzel nem tart lépést az oktatási rendszer és felnőttképzés, akkor az elavult végzettségű emberek nem igazán találnak majd munkát, vagy csak nagyon olcsón.

Gál Róbert Iván szerint csodák nincsenek, ha nincs kellő felhalmozás, és túl hosszú a nyugdíjban töltendő életszakasz, akkor a nyugdíjak is alacsonyak lesznek, és az aktívakat is kirabolják. Ha a következő 30 évet nézzük, akkor szerinte azt látjuk, hogy a most termékeny korban lévőknek kevés a gyereke, tehát nekik extrán sokat kell költeniük gyermekeik oktatására és tőkét kell felhalmozniuk, hogy legyen pénzük a nyugdíjba vonuláskor. A vezető kutató elmondása szerint lehetne kötelező önkéntes alapú nyugdíj-megtakarítás, de ennek az esélyei nagyon rosszak, mivel szerencsétlen nyelvet sikerült használni az utóbbi években ennek kapcsán.

A vezető kutató szerint, attól, hogy a mostani fiatalok már tudják, hogy az állami nyugdíj kevés lesz, attól még nem takarítanak meg többet. A dohányosok is tudják, hogy tüdőrákot kapnak a cigarettától, és mégsem bírnak leszokni róla – tette hozzá a kutató.

Gál Róbert Iván szerint ha elektronikusan rendelkezésre áll egy adatállomány, akkor lehet egyéni nyilvántartást csinálni, már legalább 15 éve meg meg lehetett volna csinálni, sokkal intelligensebb lenne a rendszer. A Tárki vezető kutatója szerint kellen tőkepiacokban is gondolkodni a nyugdíjrendszer kapcsán, csak azt szokták az emberek elfelejteni, hogy egy felosztó-kirovó rendszerből átállni egy felhalmozó rendszerbe, több generációba telik. A szakértő szerint ugyanakkor volt egy 15-20 éves periódus, egy demográfiai ablak, ami épp most zárul be, amikor viszonylag kicsi volt az eltartottak, és viszonylag nagy az eltartók száma. A Ratkó-gyerekek még, a Ratkó-unokák már járulékfizetők voltak, tökéletes időszak lett volna a nettó tőkefelhalmozásra. Elszalasztottuk ezt a lehetőséget Gál Róbert Iván szerint, tőke helyett adósságot halmoztunk fel.

PicsArt_1384095336533

A magánnyugdíj-pénztárak alkalmasak lettek volna tőkefelhalmozásra, csak rosszul kezeltük az átmeneti időszakot, amíg fizetni kellett a folyamatban lévő nyugdíjakat, de a járulékok egy részét nem fordíthattuk erre, mert felhalmoztuk. Az átmeneti hiányt adósságból fizettük, nem a fogyasztás visszafogásából. Voltak magánnyugdíj-pénztárak, amelyek tőkét halmoztak fel, és volt az államháztartás, ahol pedig gyűlt az adósság. Ez a hajó ugyanakkor most már elúszott – emelte ki a kutató.

Gál Róbert Iván szerint nem igaz, hogy nem lesz nyugdíja a mostani 30, 40 éveseknek, csak alacsony lesz, és sokat kell érte dolgozni. Nyugdíj mindig lesz egy felosztó-kirovó rendszerben. Nem rakétatudomány szerinte arra rájönni, hogy az aktív korúak nyugdíja nem abból lesz, amit az öregebbeknek fizettek, hanem abból, amit a náluk fiatalabbaknak. Mindaddig, amíg a felosztó-kirovó rendszer nem számítja be a gyereknevelést, folyamatosan vágja maga alatt a fát. És nem csak itt, hanem a világon mindenhol – tette hozzá a kutató.

A vezető kutató szerint mindemellett meg kellene szüntetni azt, hogy ha a nyugdíjrendszerről beszélünk, mindenki kizárólag a mostani nyugdíjasokra gondol, nem pedig a járulékfizetőkre. Intelligens, diplomás fiatalemberek időről időre mozgalmakat indítanak, hogy legyen vége a felosztó-kirovó rendszernek, de nem tudják, hogy nem a rendszer szúr ki velük, hanem ők szúrnak ki magukkal, mert nincs gyerekük – hangsúlyozta Gál Róbert Iván. Szerinte az egyéni felelősségre kormányzati politikával is rá lehet segíteni. A kutató szerint azonnal meg kellene szüntetni azt a nyelvet, ami gyanússá teszi a tőkefelhalmozást, meg a tőkefelhalmozó szervezeteket, ezeket inkább versenyeztetni kellene egymással a jobb eredmény érdekében.

Forrás:hvg.hu