Hazánk mortalitása az ország adottságaihoz és fejlettségéhez mérten rendkívül magas, a halandósági viszonyok a legrosszabbak közé tartoznak Európában – szögezi le a KSH elemzése amely nem, kor, halálok, terület, elvesztett életévek és a dohányzás mentén vizsgálta meg a halálozás okainak változását az ezredfordulótól napjainkig.
A 28 tagú EU születéskor várható átlagos élettartama valamennyi volt szocialiata országét meghaladja. A közép-európai régió hármas tagozódású, a legrövidebb életkilátásokkal rendelkező országok csoportjába Bulgária, Románia és Magyarország tartozik. A szláv államok többsége, Szlovákia, Lengyelország, Csehország és Horvátország jobb eredményeket produkál, Szlovénia és Ausztria képviselik a legmagasabb szintet.
Magyarországon hagyományosan évről évre több férfi vesztette életét, mint nő, de 2010-ben megfordult a trend, aminek az oka a férfiak halandóságának javulása, a női populáció nagyobb létszáma és a női lakosság fokozott elöregedése. A kiegyenlítődés felé mutató irányzat mögött a KSH elemzői a nemi szerepek határainak elmosódását és a két nem egészség-magatartása közötti különbség csökkenését is megnevezik.
Magyarország a nemenkénti születéskor várható élettartam régiós összehasonlításában is az utolsó harmadban szerepel. A hazai életkilátások javulásában a férfiak születéskor várható élettartamának emelkedése játszott jelentős szerepet. Régiós szinten ennél nagyobb mértékű növekedés csak a szlovén férfiak körében volt tapasztalható. Azonban a mutató értéke 2011- ben Magyarországon még így is csak a 71,2-es értéket érte el. A magyar nők életkilátásai régiós összevetésben kedvezőtlenebbül alakultak. Egy 2011-ben született magyar fiú csecsemő több mint hét évvel hamarabb halhat meg osztrák társánál, a lányoknál 5 év a különbség az osztrák újszülött javára.
A magyar csecsemőhalandóság 13 év alatt majdnem a felére esett vissza, és 5 ezrelék alá csökkent. A halálozási viszonyok javításának tartalékai tehát az idősebb életkorokban keresendők – hangsúlyozzák az elemzők. Az egy éven aluliak halálozásában meghatározó a születéskori súly. A magyar csecsemőhalandóság továbbra is nagymértékben meghaladja a fejlett európai országokét, a lengyel, horvát, szlovák számokkal van egy szinten, meghaladva a román és a bulgár halálozási mutatókat.
A korcsoportonkénti halálozás elemzéséből kiderül, hogy 2012-ben a férfi elhúnytak több mint ötöde vesztette életét 40-59 éves kora között, míg a nőknél minden tizedik tatozott ehhez a csoporthoz. Nagy a különbség a 60-79 éves korcsoportban, ahol míg minden második férfi meghalt, a nőknek csak a 40 százaléka. Nyolcvan fölött már női halálozás dominál, a nők fele, a férfiak negyede ebben a korban vesz búcsút az élettől.
A nemzetközi összehasonlítás jelzi, hogy hazánkban a 40-59 kor közöttiek halandósági viszonyai továbbra is kritikusak. A 40 éves magyar férfiak várható élettartama ( 32,6 év ), Közép-Kelet-Európában a legalacsonyabb. A szakemberek a halandósági viszonyok javításának legnagyobb tartalékait továbbra is a középkorú népességben vélik megtalálni.
A halálozás okainak struktúráját az orvostudomány és a népesség korösszetétele határozza meg. MIvel 2000-2012 között Magyarországon is folytatódott a lakosság elöregedése, ezzel párhuzamosan megnövekedett az öregkorra jellemző, krónikus halálokok súlya is. Az összes elhalálozás közelé háromnegyede nem fertőző, krónikus betegségnek tulajdonítható.
A legnagyobb veszély…
a keringési rendszer betegségei, éves szinten, majd minden második elhunyt emiatt veszítette életét. Az aránya azonban csökken, szemben az ellenponttal, a minden negyedik halálért felelős daganatos megbetegedésekkel, amelyeknek a részaránya viszont határozottan emelkedik. A gyermekhalálozás túlnyomó többségét az erőszakos és a daganatos halálozások adták.
Az elmúlt 13 évben évente 32-34 ezren haltak meg daganatos megbegedések következtében. Az első számú és egyben legveszélyesebb rosszindulatú daganat a tüdő, a légcső és a hörgő tumora, 40 éves kor felett, nemtől függetlenül ez követeli a legtöbb életet. Mint halálok, a 40-59 éves férfiak körében 2000-2013 között csökkent, a nő között viszont nőtt az aránya.
A KSH az idő előtt halálozással elvesztett életéveket is felmérte (ez egy népességcsoport meghaltjainak egy rögzített életkorig hátralévő, meg nem élt élettartamait összegzi. A korhatár kiválasztása tetszőleges, az elemzés 70 évben határozta meg.)
2012-ben közel 7 ezerrel kevesebb férfi és 3 ezerrel kevesebb nő hunyt el 70 éves kora előtt, mint az ezredfordulón. 2000-ben még az elhunyt férfiak több mint fele és a nők több mint negyede halt meg 70 évesnél fiatalabban, napjainkra már mindkét érték ennél kevesebb. A férfiak idő előtti halálozása nagyobb ütemben javult, mint a nőké.
Másért halnak korán a férfiak, mint a nők
A férfiaknál az elvesztett életévek mutatójának legnagyobb visszaesése az erőszakos okok esetében volt, ezt követte az emésztőrendszer, az egyéb és a keringési rendszer betegségei okozta halálozások életkorának csökkenése. Mivel az idő előtti daganatos halálozások súlya alapvetően jelentős és az elmúlt 13 évben a mérséklődés üteme kismértékű volt, ezért mára már ez a halálok okozza a legtöbb elvesztett életévet a férfiaknál.
A nőknél a legnagyobb mértékben az egyéb halálokokhoz köthető elvesztett életévek csökkentek, ezt követően sorrendben az emésztőrendszer, az erőszakos okok és a keringési rendszer halálokai következtek. Minden irányzatnak ellentmond, hogy a daganatoknak tulajdonítható elvesztett életévek emelkedtek 2000 és 2012 között, ezzel messze a legveszélyesebb idő előtti haláloknak számítanak az idő előtti női mortalitásban.
A KSH területi elemzése rávilágít a centrumokban és a perifériákon élők esélyeinek rendkívüli egyenlőtlenségeire. A hátrányos helyzetű megyék közül Baranyában és Somogyban a nemek között lényeges a különbség. A férfiaknál kisebb, a nőknél nagyobb mértékben javult a születéskor várható élettartam mint az országos átlag, ezért előbbiek halandósági viszonyaikat tekintve leszakadtak, utóbbiak felzárkóztak.
Borsod-Abaúj Zemplén megye perifériára sodródása mindkét nem esetében folytatódott az ezredfordulót követően. A hátrányos helyzetű kistérségek életkilátásai nem említhetők egy lapon Budapest egyes kerületeivel. Jól mutatja az egyenlőtlenségeket az, hogy 2012-ben Budapest II. kerületében a férfiak születéskor várható élettartama 78,9, a nőké 82,9, a bodrogközi kistérség értékei pedig 64,2 és 76 év volt.
A dohányzás halandóságra gyakorolt vizsgálatával napvilágra került,hogy egyre több középkorú és idősebb nő dohányzik. Ennek hátterében a felgyorsult emancipáció a nemi szerepek közti határ elmosódása, ezáltal a megemelkedett mértékű stressz, egyszóval a női életstílus „elférfiasodása” állhat – vélelmezik a kutatók. Ugyanakkor a férfiak nagyobb mértékű idő előtti halálozása, a válások jelenségével együttesen alapvetően megváltoztathatja a középkorú nők családi kötelékeit. A változásokkal történő megbirkózás kényszere pedig fokozott dohányfogyasztásra késztetheti az érintetteket.
A legtöbb életévet napjainkban rosszindulatú tumorok miatt veszítik el. Ezt követik a keringési rendszer betegségei és nem sokkal maradnak le ettől harmadikként a dohányzásnak tulajdonítható többlethalálozások. A nikotinfüggőség önmagában lényegesen több elvesztett életévet eredményez, mint a mortalitás külső okai, vagy a fertőző, az endokrin-, a légző- és emésztőrendszer betegségei együttvéve
forrás:napi.hu