Zsákszámra adják a részvényeket a bennfentesek

Igencsak elszomorodhatnak azok a befektetők, akik szorosan követik a vállalati bennfentesek eladásait, ez ugyanis az idei évben 10 éve nem látott magasságba ugrott. Bár a múltban az extrém értékek jellemzően nagyobb piaci pánikok előtt voltak megfigyelhetők, a témában készült tanulmányok összességében eltérő megállapításokat tesznek a bennfentes tranzakciók részvényárfolyamokra gyakorolt hatására vonatkozóan. A hazai piacon jó példaként szolgálhat a MOL: itt az elmúlt években jelentősebb mennyiségű részvényt értékesítettek a bennfentesek, utólag visszanézve azonban inkább azok a befektetők jártak jól, akik ennek nem tulajdonítottak különösebben nagy jelentőséget.

 Meglehetősen rosszul indul az év, legalábbis ami a bennfentes személyek részvénytranzakcióit illeti, a vállalati bennfentesek által eladott és megvásárolt részvények aránya az elmúlt 3 hét során átlagban 8,9 környékén mozgott az USA-ban, ami az elmúlt 10 évben a legmagasabb értéknek felel meg, és valószínűleg új mindenkori csúcs is.Ha az elmúlt 4 hetet vizsgáljuk, a bennfentes eladások és vásárlások aránya 7,7-környékén alakult átlagban, ami szintén a legmagasabb érték az elmúlt 10 évben és vélhetően ugyancsak új történelmi rekordnak számít – írja a Wall Street Sector Selector nevű oldal.

Mindez nem túl bíztató, pláne ha megnézzük, hogy a múltban milyen időszakokban ugrottak meg jelentős mértékben a vállalati bennfentesek által végrehajtott részvényeladások.

A nagyobb megugrások az alábbiak voltak:

  • 2007. február: közvetlenül a 2007-2009-es pénzügyi válság előtt
  • 2010. április: az ún. “flash crash” előtt
  • 2010. december: a Fed második körös QE-programjának bejelentése nagy részvénypiaci emelkedést váltott ki, amit a bennfentesek kihasználtak arra, hogy eladjanak
  • 2011. február: a 2011 nyarán látott 20%-os részvénypiaci esést megelőzően
  • 2013. február: a májusi jelentős piaci korrekciót megelőzően

A fentiek alapján az látható, hogy az extrém szintre emelkedő bennfentes részvényeladások jellemzően nagyobb piaci pánikok előtt zajlanak le. Bár a Fed és az EKB az említett összeomlásokat megállította, a vállalati bennfentesek ezt láthatóan nem várták meg és még időben “megóvták” vagyonukat.

Mit tudnak a bennfentesek?A bennfentes személyek által végrehajtott részvénytranzakciókat jellemzően szoros figyelemmel követi a piac, ezekből ugyanis a befektetők megpróbálnak indikációkat levonni az árfolyamok várható alakulására vonatkozóan. Fontos persze megemlíteni, hogy a bennfentesek is tévedhetnek – a korábbi példák pedig azt mutatták, hogy sok esetben tévedtek is -, az azonban kétségkívül mellettük szól, hogy ők mindenkinél jobban ismerik munkaadóik üzleti folyamatait és így rendszerint a legjobb rálátással rendelkeznek a részvényeik árfolyamának várható alakulására.

Valóban számít?

A témában több tanulmány is készült már, ami a bennfentes tranzakciók jelentőségére hívja fel a figyelmet. A Market Profile Theorem nevű kutatócég vizsgálatai alapján a bennfentes személyek által végrehajtott tranzakciókban mutatkozó trendek a piaci hangulat várható változásainak jó indikátorai. A trend azonosításához a szakértők az ún. Brooks rátát használják, ami egy adott cég esetében a bennfentes eladások teljes számát elosztják a bennfentes tranzakciók teljes számával (eladások és vételek), majd 2500 részvény esetében átlagolják a kapott mutatót. Ha az átlagos Brooks ráta 40% alatt van, az kedvező részvénypiaci kilátásokat tükröz, míg a 60% feletti értékek negatív jelzésként értelmezhetők.

Nejat Seyun, a Michigani Egyetem pénzügyprofesszora hasonló végkövetkeztetést fogalmaz meg vizsgálatait követően: a részvényárfolyamok többet emelkednek, ha a vállalati bennfentesek a részvények nettó vásárlói, mint akkor, amikor ezek a személyek nettó eladók. Elemzésében azt is kimutatta, hogy a vállalati bennfentesek profitálnak a jogilag megengedett keretek között történő bennfentes tranzakciókból, sőt, hozamaik felülmúlják a széles piacok által generált hozamokat.

Akad persze olyan szakértői vizsgálat is, mely a bennfentes tranzakcióknak nem igazán tulajdonít jelentőséget. A California State University-n még 2005-ben készült egy tanulmány, ami egy passzívan kezelt portfólió és egy a bennfentesek részvénytranzakcióit követő aktív portfólió hozama közti különbséget elemezte. A végkövetkeztetés az volt, hogy az aktív portfólió nem tudott szignifikánsan magasabb hozamot elérni, ez pedig a hatékony piacokról szóló elméletet támasztja alá.

Hazai példa

A magyar részvények közül a MOL-nál az elmúlt években jelentősebb számú bennfentes részvényeladást láthattunk, így érdemes lehet megnézni, hogy ezekre a papírok árfolyama hogyan reagált. Összességében elmondható, hogy azok a befektetők döntöttek jól, akik a bennfentesek tranzakcióknak nem tulajdonítottak különösen nagy hangsúlyt, hiszen például 2009-ben a masszív eladások ellenére az árfolyam igen jelentős emelkedést produkált.

A 2010-es évi eseményeket elnézve is hasonló következtetéseket vonhatunk le, hiába adták a bennfentesek a részvényeket, a kisebb nagyobb korrekciók ellenére a trendszerű emelkedés nem tört meg a papírokban, 2011 tavaszára pedig az árfolyam új csúcsra tudott kapaszkodni.A MOL-nál persze fontos megemlíteni, hogy a vezetői ösztönző program meglehetősen komplex (átváltható kötvényeket is tartalmaz), nagyrészt ennek köszönhető, hogy a menedzserek relatíve sok részvénnyel rendelkeznek. A bennfentes eladásokat így az is magyarázhatta a múltban, hogy a vezetők hitelből vásároltak átváltható kötvényeket, amit törleszteniük kellett, ezt pedig részvény értékesítésből finanszírozták.

forrás:portfolio.hu

 

Ajánlatkérés