Kínai nyugdíjas akarok lenni!

Meglepő eredményeket hozott az Aegon Biztosító globális nyugdíj felmérése. Az eredmények alapján ma a kínaiak számítanak leginkább arra, hogy kényelmes nyugdíjas életük lesz, míg Magyarországon 100-ból csupán 11 ember vélekedik így. A nyugdíjra való pénzügyi felkészülés terén borzasztóan el vagyunk maradva: mindössze hazánk lakosságának 5%-a rendelkezik leírt tervvel. A Bankmonitor saját tapasztalatai szerint az átlag feletti vagyonnal és jövedelemmel rendelkező rétegen belül is nagyon alacsony a nyugdíj célú megtakarítások aránya, melynek elsődleges oka a nagyon hosszú távhoz kapcsolódó pénzügyi bizonytalanság.

Ha már nyugdíj: Kína vagy Magyarország?

Első számú meglepetés: a kínai lakosság több mint fele úgy véli kényelmes élete lesz nyugdíjas korában. Magyarországon ez az arány 11% mindössze, de ezzel is megelőzzük Franciaországot és Japánt. Mindenesetre nem túl megnyugtató, hogy 100 emberből hazánkban mindössze 11 számít várakozásának megfelelő életszínvonalra nyugdíjas éveiben.

Akik úgy gondolják, hogy kényelmes nyugdíjas életük leszFelkészülünk, vagy lesz, ami lesz?

A felmérés szerint globális jelenség, hogy döbbenetesen alacsony az írott pénzügyi tervvel rendelkezők aránya a nyugdíjas évekre történő pénzügyi felkészülést illetően. Mindössze Brazíliában (!) haladja meg a 20%-ot azok aránya, akik papírra vetettek valamit a felkészülés jegyében. Hazánk ebben a vonatkozásban a sereghajtók közé tartozik 5%-kal.

Van terve a nyugdíjra történő pénzügyi felkészülésre?Miért pont a kínai nyugdíjasnak a legjobb a világon?

Mielőtt azt hinnénk, hogy a kínai nyugdíjrendszer kimagaslóan adakozó lenne, eláruljuk, hogy a megoldás nem itt keresendő. A reformszocializmus globális éllovasának számító Kínában ugyanis nem az állam nyújtja a gondoskodást, hanem az emberek saját megtakarításai. Az országban ugyanis minden megkeresett 100 jüanból 50 jüant félretesznek az emberek. És ez a hatalmas megtakarítási ráta nem azért valósul meg, mert minden családnak van már két autója, egy nyaralója és rendelkezik a legmodernebb technikai eszközökkel, azaz nincs igazán mire költeni már… Nem. A megtakarítás egészen egyszerűen egy társadalmi beidegződés: a megtakarítás fontosabb, mint a fogyasztás ebben az országban.

A nettó jövedelemből mekkora a megtakarított összeg aránya?

A magyarok minden megkeresett 100 Ft-ból 5 Ft-ot tesznek félre, ami pont a tizede a kínai átlagnak. Az igazsághoz ugyanakkor hozzátartozik, hogy ez nem kirívóan alacsony érték Európában. Az persze megint egy másik kérdés, hogy a nyugat-európai országokban a háztartások pénzügyi vagyona ennek ellenére (még ha az eltérő fizetési szinteket is figyelembe vesszük) lényegesen magasabb a hazainak.

A Bankmonitor saját tapasztalatai

Havonta több száz ember pénzügyi kérdéseivel találkozunk. Ezen tapasztalatokból a következő kép körvonalazódott számunkra a magyarok nyugdíjra való pénzügyi felkészülését illetően:

1., Rövid távon gondolkozunk: akinek van megtakarítása, az is jellemzően 3 maximum 5 évben gondolkozik előre. Még a vagyonos réteg jelentős része is úgy gondolja, hogy a „nyugdíj túl messze van…” Ennek következtében nem kerülnek áttekintésre a nyugdíjcélú, jellemzően állami támogatással is rendelkező megtakarítási formák.

2., Bizonytalan a pénzügyi rendszer: a legtöbb esetben azt látjuk, hogy sokan kételkednek a nyugdíjcélú megtakarítások stabilitásában a magánnyugdíj-pénztárak államosítása miatt. Nem válik szét a fejekben az önálló döntés alapján félretett pénzek sorsa és az állami szabályozó által előírt kötelező megtakarítás sorsa. Ebből adódóan sokakban nincs érdemi különbség az önkéntes nyugdíjpénztár és a magánnyugdíj-pénztár között pl.

3., Pénzügyi terv: maximum 3-5 évre szeretne a tudatos megtakarító is tervezni.

4., Az állami nyugdíj ajándék. Ma az átlag feletti jövedelemmel és megtakarítással rendelkezők többsége úgy véli, hogy ha valamit kap majd nyugdíjas korában az államtól, akkor az „ajándék lesz, nem igazán számolok vele”. Ennek ellenére a 3-5 éves tervezési időtáv megmarad, melynek egyenes következménye, hogy:

• a hosszabb távon ésszerű pénzügyi megoldások nem kerülnek képbe (kihagyott pénzügyi előny)
• a felhalmozott vagyon jelent majd fedezetet kiadásainkra a nyugdíjas korban, de meg se próbáljuk számszerűsíteni, hogy mégis az mire lesz elegendő.

5., Legritkább esetben sikerül konzisztensen kezelni, ha egy háztartásban egyszerre van jelen a hitel és a megtakarítás.

forrás:bankmonitor