Sokakat aggaszt a nyugdíjprobléma, de kevesen lépnek – derült ki a Generali Biztosító ma ismertetett felméréséből. A válaszadók csaknem fele arra számít, hogy nyugdíjasként megélhetési gondjai lesznek, nyugdíjcélú megtakarítással azonban csak a válaszadók 18%-a rendelkezik. Holtzer Péter nyugdíjszakértő szerint az állam nem sokat tett az utóbbi években a helyzet javításáért. A biztosítók az új nyugdíjbiztosításoktól várnak némi javulást, amire az év elején bevezetett 20%-os adókedvezmény adhat lehetőséget.
A társaság mai sajtóeseményén Paál Zoltán, a Generali Biztosító vezérigazgató-helyettese ismertette a biztosító felmérésének eredményeit:
- 1980-ban négy aktív keresőre még kettő jutott, ma már három, 2050-ben pedig már hat embert kell majd eltartania négy keresőnek. Ez lényegében adottság.
- A Generali 1200 fős reprezentatív mintán végzett felmérése szerint egyre fontosabb a lakosság számára az öngondoskodás: 2009-ben 79% tartotta ezt fontosnak, 2013-ban már 86%.
- A nyugdíjkérdést aggasztónak tartók aránya a 2011-es 53%-ról 63%-ra emelkedett. Mindössze 18% azonban azok aránya, akik gondoltak már rá, és tettek is lépéseket az ügyben. Pedig az emberek 47%-a szerint a nyugdíja egyáltalán nem lesz elég a megélhetésére.
- 2009-ben 39% állította, hogy rendszeresen félre tud tenni, ez 2013-ra 23%-ra csökkent. Míg korábban a jövedelem 11%-át, ma csak a 4%-át tudják félretenni a megkérdezettek.
- A lakosság a jövedelme 12%-át hiteltörlesztésre költi, a mindennapi kiadások összesen 81%-ot visznek el. A döntő többség mindössze 5000-6000 forintot tudna nyugdíjkiegészítésre félretenni.
- A válaszadók 18%-a rendelkezik nyugdíjcélú megtakarítással, közülük önkéntes nyugdíjpénztári befizetéssel 48%-uk, nyugdíjcélú életbiztosítással 25%-uk rendelkezik.
Holtzer Péter nyugdíjszakértő az alábbiakról beszélt előadásában:
- A fenti felmérés hasonló trendeket mutatna a világ többi országában is: az emberek egyre inkább szoronganak nyugdíjuk miatt, és nem rendelkeznek elegendő megtakarítással.
- Az elmúlt 5-6 évben nem sok lépést tettek a hazai gazdaságpolitikai döntéshozók sem, hogy a nyugdíjprobléma megoldódjon, sőt a nyugdíjrendszer 2. pillére lényegében meg is szűnt.
- Szigorító lépések történtek azért, némileg javítva a nyugdíjegyenleget. Az évente nyugdíjba menők létszáma csökkent, 7-8 év múlva pedig 65 évre nőhet mindenki esetében a nyugdíjkorhatár.
- Az ONYF a közelmúltban hosszú távú modellezésbe kezdett, amelynek az eredményei valószínűleg nemsokára elkészülnek. Nem igazán látni azonban, hogy javult volna az elmúlt években a helyzet.
- A megoldást sok országban a nyugdíjkorhatár automatikus indexálása jelenti, emellett felértékelődik a nyugdíjcélú megtakarítások jelentősége is. Egyre nagyobb lesz a családokon belüli segítség és a közösségek szerepe, és arra is van esély, hogy a munkáltatók (pl. munkáltatói pénztárak) jelentősége emelkedik majd.
- A Magyarországon is rendelkezésre álló nyugdíjcélú termékek (önkéntes nyugdíjpénztár, nyugdíjbiztosítások) azonban az adókedvezmények miatt nem túl jól kalibráltak: nem jut el azokhoz, akik igazán rászorulnak a nyugdíjcélú kiegészítésre. (Megjegyzés: korábban a biztosítóknak volt olyan javaslatuk, hogy az állami hozzájárulást ne adókedvezményként, hanem a lakás-takarékpénztári megtakarításokhoz és a babakötvényekhez hasonlóan normatív támogatásként alkalmazzák).
- Továbbra is hiányoznak azok a termékek, amelyek a halál időpontjáig éves járadékot biztosítanak. (Megjegyzés: több biztosítónál ez egy opció a nyugdíjcélú biztosítások felhasználásakor, de kicsi irántuk a kereslet).
Schaub Erika, a Generali Biztosító személybiztosítási igazgatója az elérhető megoldásokkal kapcsolatban többek között az alábbiakat ismertette:
- A félretenni képes ügyfelek jellemzően havi 10-20 ezer forintos összegben indítanak nyugdíjcélú megtakarítást.
- A megtakarítók közül a legtöbben a nyugdíjpénztári megtakarításokat, ezután a nyugdíjcélú életbiztosításokat ismerik.
- Az év elején bevezetett 20%-os adókedvezmény megszünteti a nyugdíjbiztosítások hátrányát az önkéntes nyugdíjpénztári befizetésekkel és a NYESZ-szel szemben.
- Az adójóváírás mértéke a 2020 előtt nyugdíjba vonulóknál legfeljebb 130 ezer, a fiatalabbaknál maximum 100 ezer forint, a nyugdíjcélú megtakarításokra együttesen maximálisan 280 ezer forint.
- Az adójóváírásra jogosító nyugdíjbiztosítások lehetséges előnyei: biztosítási védelem, eseti díjfizetés lehetősége, rugalmasság (pl. szüneteltethető a díjfizetés), egyéni befektetési portfólió, biztosítói bónuszfizetés.
forrás:portfolio.hu