Egyre többek kiváltsága a giganyugdíj

Amióta a kormány 2013-ban eltörölte a járulékfizetési plafont (és ezzel együtt a nyugdíjplafont is), azóta vannak milliós nyugdíjak Magyarországon, és számuk egyre nő. Igaz, nincsenek még nagyon sokan ebben az elitklubban, de láthatóan egyre többek kiváltsága a giganyugdíj – írja a 24.hu.

Simonovits András nyugdíjszakértő megkeresésünkre először röviden annyit mondott: lesz még több milliós nyugdíj is,ha nem lesz maximálva a kifizetés.

Az adatokat három cikkből vettük, amelyeket itt, itt és itt érhet el.

 

A szakértő hozzátette: egy normális, civilizált  országban van nyugdíjplafon. A kakukktojás rajtunk kívül Finnország, ahol nem tudni miért, nem maximálták az időskori állami ellátást. Viszont ott sokkal kisebbek a bérkülönbségek, így a nyugdíjkülönbség sem olyan fájó, mint nálunk – tette hozzá.

Régebben volt plafonunk

Magyarországon 1992 és 2012 között volt járulék- és nyugdíjplafon, ami megakadályozta, hogy (mai ár- és bérszinten) pl. milliós nyugdíjak képződjenek. A járulékplafont először a bruttó átlagbér háromszorosánál húzták meg (aki ennél többet keresett, annak a többletre nem kellett egyéni nyugdíjjárulékot fizetnie), aztán fokozatosan levitték a plafont az átlagbér 1,5 szereséig, majd újra visszahozták, fokozatosan a háromszoros mértékig. A nyugdíjszámításnál pedig ez a korlátozott alap számított be, s ennek következtében az ellátás sem mehetett egy bizonyos küszöb fölé.

A szakértő úgy véli, a háromszoros és a másfélszeres szorzó is jó lehet (vagy közte bárhol), csak az a lényeg, hogy értelmesen maximálják az tb-nyugdíjat. Vegyünk kétszeres átlagbért, kb. 510 ezer forintot. Ennek a 2/3 lenne a maximálisan figyelembe vett nettó kereset: 340 ezer forint, és ennek a 80 százaléka lenne a nyugdíj – fejtette ki.

Maximum 272 ezer lenne a nyugdíj

Az emberek zöme a nyugdíjkorhatár betöltésekor kéri a járadék megállapítását. Mai magyar viszonyok között tehát kb. azt jelentené a nyugdíjplafon visszaállítása, hogy ha valaki a most érvényes korhatár betöltésekor (63 évesen) vonulna nyugdíjba, akkor nagyjából legfeljebb 272 ezer forintot kapna. Magyarul az általános korhatáron nyugdíjba vonulóknál a milliós, de még a félmilliós nyugdíj is ki lenne zárva. Más kérdés, mi a helyzet akkor, hogy ha az illető tovább dolgozik. Ebben az esetben nőhetne az ellátás összege, mondjuk nyolcvan éves korra akár a duplájára is.

Kellett a kormánynak a pluszbevétel

A magyar plafont mint említettük, 2013-tól szüntették meg. Ennek Simonovits András szerint két oka lehetett. Az egyik, hogy úgy tűnik, a kormánynak nagyon tetszik az arányosság (mert a plafon ugye egyfajta aránytalanságot okoz), a másik, hogy azonnal beszedhettek plusz 50 milliárd forintot évente.

De mi ezzel a gond? – tette fel a kérdést, hogy aztán rögtön meg is válaszolja. A probléma az, hogy a kötelező tb-nyugdíjnak nem feladata, hogy a leggazdagabbak, legjobban keresők milliós nyugdíjairól gondoskodjon. Nem mellesleg feleslegesen borzolják vele a kisemberek idegeit is.

Mert ki az, aki jó szívvel azt mondaná egy 50 vagy 100 ezer forintos nyugdíj mellett, hadd legyenek olyanok, akik milliókat kapnak?

Undorító, hogy milliós nyugdíjakat adnak

Még akkor is idegesítő lehet a milliós összeg a szerényebb nyugdíjat kapóknak, ha feltesszük, hogy költségvetési szempontból semleges (azaz nullszaldós) az ügy, vagyis hogy amennyivel több járulékot fizettek be a gazdagok, annyival több nyugdíjat kapnak. Csak hát az a baj, hogy ez valószínűleg nem igaz.

Minél magasabb jövedelmű ugyanis valaki, statisztikailag annál tovább él, vagyis annál tovább kapja a nyugdíjat. Márpedig az ellátások összegét az átlagos életkorhoz lövik be. Adatok ugyan nincsenek, de nem kizárt, hogy az aktív korukban befizetett járuléknak akár dupláját is ki kell fizetni a gazdag nyugdíjasoknak járadékként.

Tehát  a költségvetés nagy valószínűséggel ráfizet erre, még ha a 3000 milliárd forintos nyugdíjkasszát egy 50 milliárd forintos többletkifizetés nem is rengeti meg. De akkor is undorító az egész, ha szabad ezt a szót használnom – fogalmazott Simonovits András.

A kormánynak le kellene nyelni ezt a békát is

Az a véleménye, hogy vissza kellene állítani a járulékfizetési és nyugdíjplafont, vállalva ezzel az időleges bevételcsökkenést is. Jóslata szerint ezt hamarosan meg is fogják lépni (jövőre?), mert be fogják látni, hogy nagy butaság volt eltörölni a nyugdíjplafont. Legalább annyira dühítő ez a dolog, mint a vasárnapi boltzár bevezetése volt, amit már szintén eltöröltek – jegyezte meg. És különösebben nagy népszerűségvesztés sem várható a plafonok visszaállítása miatt, tehát ezért is lehet gyors változásra számítani ezen a téren.

Úgy véli egyébként, hogy a nők 40 program is hasonló sorsra juthat, de ahhoz még 1-2 évnek el kell telnie szerinte. (A nők 40 program lényege, hogy egy pár éve kortól függetlenül teljes öregségi nyugdíjra  jogosult az a nő, aki legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik. Ez azt jelenti, hogy ha pl. valaki 18 évesen elkezdett dolgozni, és végig volt biztosítási jogviszonya, akkor 63 helyett 58 éves korában vonulhat vissza. A 40 évbe beleszámít a gyermekek gondozásával töltött idő is.)

Mennyi is lesz a nyugdíjunk a fizetésünkhöz képest?

Azt, hogy az utolsó havi nettó fizetés hány százalékát kapjuk meg nyugdíjként az első hónapban, az ún. helyettesítési ráta mutatja. Ha valaki 40 évet dolgozik, és az átlaghoz viszonyított mindenkori fizetése nemigen ingadozott, akkor a helyettesítési rátája 80 százalékos lehet a képlet szerint. De persze ha valaki minimálbérre volt bejelentve 20 évig, az ennél jóval kevesebbet kaphat.

Viszont aki nem a korhatár betöltésekor, vagyis 63 évesen megy el nyugdíjba, hanem csak mondjuk 70 évesen, vagy később és a keresete sem átlagos volt, annak a fizetését elérő, vagy meghaladó is lehet a nyugdíja. Akár 10-20 százalékkal is többet kaphat, mint amikor még dolgozott.

A helyettesítési rátánk egyébként Simonovits szerint elég magas (talán fenntarthatatlanul magas is), vagyis rendben is lenne, ha nem lenne hatalmas szórása az egyéni életutak függvényében. De van.

Hogyan érhető el a milliós nyugdíj?

A nyugdíjszakértőt is izgatta ez a kérdés, ezért kiszámolta. Mint mondta, a magyar nyugdíjszámítás annyira bonyolult, hogy legalább 30 paramétert kellene figyelembe venni. Ő egy kicsit egyszerűsített, így durva számítása szerint ha valakinek az utolsó három évben bruttó havi 20 millió forint körüli nyugdíjjárulék-köteles jövedelme volt, és egyébként a korábbi években is elérte mindig a járulékplafont, annak jön ki egymilliós nyugdíj.

Akadnak, akik keresnek ennyit, vagy még többet, és a jövőben szintén milliós nyugdíjat fognak kapni – tette hozzá.

De minél előrébb haladunk az időben, annál kevesebb havi fizetés is elég lehet a milliós nyugdíjhoz. Ha pl. negyven évig érvényben maradna a jelenlegi ostoba és igazságtalan rendszer, akkor már havi bruttó kétmillió forint körüli fizetéssel is el lehetne érni az álomnyugdíjat – tette hozzá.

Forrás: 24.hu

A magyar diákok közel fele menne külföldre dolgozni

Az első negyedévben jelentősen romlott az oktatás színvonalának megítélése a magyar nappali tagozatos felsőoktatási hallgatók körében: 39 százalékuk fogalmazott meg negatív véleményt, szemben a múlt év utolsó negyedében mért 22 százalékkal, derül ki a K&H Bank fiatalok jóléti indexének első negyedéves adataiból.

A magyar diákok – nappali tagozatos felsőoktatásban tanuló hallgatók – 45 százaléka tervez külföldi munkavállalást, a budapesti diákok között pedig 60 százalék az arányuk. Az aktív keresők mindössze 29 százaléka érzi úgy, hogy megbecsülik a munkahelyén.

 

 

Hiányzik a bizalom

Szerkesztőségünkbe eljutatott közleményükben azt írják, hogy a fiatalok elégedettségét és jövőbeli várakozásait – többek között a lakhatással, munkával, előrelépési lehetőségekkel, oktatással, családdal kapcsolatban – vizsgáló K&H fiatalok jóléti indexe az idei év első negyedében +8 ponton állt. Ez jelentős csökkenést jelent a múlt év utolsó negyedévében mért +11 ponthoz képest.

A mutató kedvezőtlen változásában szerepet játszott, hogy többek között az anyagi biztonságról és a lakhatási körülményekről, illetve az oktatás színvonaláról is negatívabban vélekedtek a megkérdezettek. A kutatásban 300, 19-29 éves fiatal vesz részt.

A magyar oktatási rendszerről a megkérdezett diákok – nappali tagozatos felsőoktatásban tanuló hallgatók – többsége, 39 százaléka volt negatív véleménnyel. Az elégedetlenek aránya jelentősen nőtt, a múlt év utolsó negyedévében csak a diákok 22 százaléka tartozott ebbe a körbe.

Az oktatási rendszerrel mindössze minden harmadik diák, azaz 30 százalék volt elégedett. Az állásban lévő fiataloknak pedig 53 százaléka mondott negatív véleményt az oktatási rendszerről.

 

 

Menekülés

A kutatásból kiderült, hogy a fiatalok többsége, 70 százalék beszél valamilyen idegen nyelven, és 38 százaléknak van legalább egy középfokú nyelvvizsgája. A különbség a fővárosi és a kisvárosi fiatalok között nyelvtudás szempontjából jelentős: míg a budapestiek 85 százalékának van legalább egy középfokú nyelvvizsgája, a kisvárosi fiatalok között ez az arány már csak 58 százalék.

A külföldi munkavállalás és tanulás lehetősége népszerű a fiatalok táborában. A diákok 27 százaléka tervezi, hogy egy ideig külföldön tanulna, a külföldi munkavállalás lehetősége pedig 45 százaléknál szerepel a tervek között, a budapesti diákok esetében pedig 60 százalék fontolgatja.

A felmérés szerint a diákok inkább vágynak külföldön dolgozni: az aktív dolgozók körében csak 30 százaléknak vannak ilyen tervei.

Forrás : 24.hu

 

JÖN A NYUGDÍJ-KATASZTRÓFA: VISSZAVONULNAK A RATKÓ-GYEREKEK

Három év alatt 300 ezren mehetnek nyugdíjba, ami azt jelenti, hogy hosszabb távon nem lesz fenntartható jelenlegi formában a rendszer.

Az elkövetkező három év alatt több mint 300 ezren léphetnek ki a munkaerőpiacról: nyugdíjba mennek ugyanis a Ratkó-gyerekek. Ez az ugrásszerű változás komoly kihívások elé állítják a magyar nyugdíjrendszert, és a növekvő nyugdíjkiadások előrevetítik a nyugdíjkorhatár folyamatos emelését – vagy a társadalombiztosítási rendszer által garantált járadék csökkenését. Ez azt jelenti, hogy a későbbi, jelenleg még aktív generáció számára létfontosságúvá válik a nyugdíjcélú megtakarítás. Ellenkező esetben képtelenség lesz még megközelíteni is a nyugdíjas évek alatt a jelenlegi életszínvonalat.

A probléma valós, hiszen a GfK Financial Intelligence 2015-ös kutatása szerint a 20-40 éveseknek csupán 25 százaléka rendelkezik nyugdíjcélú megtakarítással. Pedig Nagy Csaba, az OTP Önkéntes Nyugdíjpénztár ügyvezető igazgatója szerint ennek a generációnak már természetesnek kell venni az öngondoskodást. Míg a következő néhány évben még nem kell számítani az állami nyugdíjak csökkenésre, 2040 táján már súlyos gondokat fog okozni, hogy a csökkenő népesség és a növekvő élettartam miatt az állami nyugdíjrendszer nem rendelkezik annyi bevétellel, ami fedezni tudja a kiadásait.

 

 

A nyugdíjkorhatár emelésével és az állami nyugdíjak csökkentésével fogják tudni ellensúlyozni az így keletkező hiányt, ez pedig a nyugdíjasok életszínvonalának romlását vonhatja maga után. Vagy jöhet az élethosszig tartó munka.Ezen egy tudatosan összeállított öngondoskodási portfólióval azért lehet javítani. Az öngondoskodási termékek piacán a lakosság és a szakértők körében is népszerű az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítás, hiszen alacsony költség mellett nincs sok feladata a tagnak, ráadásul adókedvezmény is jár utána.

Az állam lelkes híve a pénztári megtakarításoknak, kivéve, ha azt nem írják felül még fontosabb dolgok. Mondjuk, az Erzsébet-utalvány vagy a Szép-kártya. A cafetéria juttatásoknál ugyanis e kettő jóval alacsonyabb adóteherrel adható jövőre, mint a önkéntes pénztári befizetés.

forras: vs.hu