Százezrek kellenek a boldog, nyugdíjas évekhez

Átlagosan 8 év lemaradásban vannak, akik a harmincas éveikben kezdenek el takarékoskodni. Ezt azok állítják, akik már rendelkeznek megtakarítással. Ráadásul a ténylegesen várható nyugdíj összege átlagosan közel 100 ezer forinttal kevesebb az ideálisnak tartotthoz képest – derült ki az Allianz legfrissebb, az öngondoskodást vizsgáló kutatásából.

Az Allianz Hungária Zrt. 19 ezer fős kutatást végzett a 30 év feletti ügyfelei körében 2017 januárjában. A kutatás során azt vizsgálták, hogy milyen az öngondoskodási attitűd és melyek az elterjedt megtakarítási szokások.

Pénzügyi kilátások

Általánosságban elmondható, hogy a válaszadók leginkább az általános gazdasági helyzet és a munkahelyek biztonságának alakulását látják biztatónak, az ország jövőjét tekintve pedig a nyugdíj- és egészségbiztosítási rendszerek helyzete miatti aggodalmukat fejezték ki a legtöbben. A kitöltők 78 százaléka a nyugdíjbiztosítási rendszer helyzetét középtávon kifejezetten aggasztónak találja.

Talán éppen ez az oka annak, hogy a nyugdíjas évekre való felkészülés a harmadik leggyakoribb megtakarítási cél. A megtakarítási lehetőségekkel rendelkezők közel fele takarít meg ezzel a céllal. Ezt csak a váratlan kiadásokra és a gyermekek jövőjére, iskoláztatására történő takarékoskodás előzi meg.

Saját pénzügyi helyzetük változását inkább optimistán ítélik meg az emberek, a válaszadók egynegyede jobb anyagi körülményekre számít az elkövetkező pár évben és mindössze 18 százalék gondolja azt, hogy 2-3 éven belül vékonyabb lesz a pénztárcája, mint jelenleg.

Megtakarításaink tervezése

A válaszadók 85 százaléka tartja fontosnak, hogy majdani állami nyugdíját kiegészítse valamilyen megtakarítással. Ennek a bázisnak több mint a fele rendelkezik már nyugdíjcélú megtakarítással, további 20 százalékuk 5 éven belül szeretné elindítani azt.

A kutatásban résztvevők közel 78 százaléka tud havi rendszerességgel, vagy alkalmanként megtakarítani: 28 százalékuk rendszeresen, míg 50 százalék esetenként tud félretenni a céljaira. A nyugdíjcélú megtakarítások tekintetében a piaci szereplők közül a biztosítók felé kialakult bizalom a legnagyobb és leginkább az állami nyugdíjrendszerrel szemben bizalmatlanok.

A biztosítókban megbízó válaszadóknak 37 százaléka rendelkezik nyugdíjbiztosítással. A nyugdíjcélú megtakarítással rendelkező és az azt tervező válaszadók körében is az önkéntes nyugdíjpénztár és az életbiztosítás a két legnépszerűbb megtakarítási forma. Érdekes fejlemény viszont, hogy azon válaszadók közül, akik a közeljövőben kezdik félretenni a pénzüket, 16 százalék a befőttes üvegben gyűjtené a megtakarításait, pedig számtalan kedvezőbb forma közül választhatna.

Az Allianz megkérdezett ügyfelei közül, akik már rendelkeznek nyugdíjcélú megtakarítással, átlagosan 2-3 féle megtakarítási formát is választottak, míg akik csak tervezik az öngondoskodást, ennél kevesebb megtakarítási eszközt keresnének.

„A megkérdezettek döntő többsége saját bevallása szerint képes lenne az öngondoskodásra, de tanácstalan azzal kapcsolatban, hogy mi lenne számára az ideális megtakarítási forma.

A biztosítókban megbízó válaszadóknak 37 százaléka rendelkezik nyugdíjbiztosítással. A nyugdíjcélú megtakarítással rendelkező és az azt tervező válaszadók körében is az önkéntes nyugdíjpénztár és az életbiztosítás a két legnépszerűbb megtakarítási forma. Érdekes fejlemény viszont, hogy azon válaszadók közül, akik a közeljövőben kezdik félretenni a pénzüket, 16 százalék a befőttes üvegben gyűjtené a megtakarításait, pedig számtalan kedvezőbb forma közül választhatna.

Az Allianz megkérdezett ügyfelei közül, akik már rendelkeznek nyugdíjcélú megtakarítással, átlagosan 2-3 féle megtakarítási formát is választottak, míg akik csak tervezik az öngondoskodást, ennél kevesebb megtakarítási eszközt keresnének.

„A megkérdezettek döntő többsége saját bevallása szerint képes lenne az öngondoskodásra, de tanácstalan azzal kapcsolatban, hogy mi lenne számára az ideális megtakarítási forma.

„A rendelkezésre álló információkból az is megállapítható, hogy ügyfeleink összességében nagyon közeli becslést adtak arra vonatkozóan, milyen nagyságrendű nyugdíjat fognak kapni nyugdíjba vonulásukkor. Azonban az az összeg, amellyel ténylegesen elégedettek lennének, a ma érvényben lévő nyugdíjszámítás alapján kalkulált összegnél átlagosan 94 ezer forinttal több” – mondta Kozek András.

„Így minden korosztályt arra biztatunk, hogy minél hamarabb kezdjen el gondoskodni nyugdíjas éveiről, hiszen minél több idő áll rendelkezésre a felhalmozásra, a befektetett pénzünk annál több hozammal gyarapodik, melyet az igénybe vett 20 százalékos adójóváírás jelentős mértékben megnövel.”

 

forrás :http://www.tozsdeforum.hu

 

Életeket menthet a prevenció

Szinte nincs olyan nap, hogy ne találkoznánk valamilyen daganatos megbetegedéssel kapcsolatos hírrel: ha nem a médiában, akkor a szomszédban, a családban, az ismerősi körben. Ilyenkor felmerül a kérdés, mit tehetünk, hogy elkerüljük? A tendencia sajnos azt mutatja, sokan nincsenek tisztában a prevenció fontosságával, pedig a WHO adatai szerint a rákos megbetegedések miatt bekövetkezett halálozások 40%-a odafigyeléssel megelőzhető lenne.

Leggyakrabban a tünetek és a motivációs ismeretek hiánya, a hosszú előjegyzés, illetve a diagnózistól való félelem miatt maradnak el a szükséges szűrővizsgálatok” – mutatott rá az okokra Dr. Gerdán János, a Generali vezetőorvosa. A Generali kutatása szerint itthon a megkérdezettek jelentős része (28%) fél a daganatos betegségektől, amelyeket a szív- és érrendszeri betegségek (24%), illetve az agyvérzés, trombózis (22%) követnek.* Bár az európai lakosság mindössze a világ népességének egynyolcadát teszi ki, mégis a daganatos esetek közel negyedét itt regisztrálják, évente 3,7 millió új megbetegedéssel.* Mi, magyarok Európában sajnos az élmezőnyben vagyunk ezen a téren: 2013-ban Horvátországgal, Szlovákiával, Szlovéniával, Dániával és Lettországgal együtt a daganatos megbetegedések nálunk okozták a legtöbb halálesetet – 100 000 lakosra vetítve legalább 300 esetben.

Ezek a leggyakoribb daganatos betegségek

Az unió tagállamaiban az Eurostat felmérése szerint 2013-ban 100 ezer lakosra vetítve átlagosan 265 daganatos megbetegedéssel összefüggő elhalálozás történt. Ezekben az esetekben a leggyakoribb (100 ezer lakosonként több mint 10) a légcső, a hörgő és a tüdő, a vastagbél, a szigmabél és a végbél találkozási pontja, a végbél, a végbélcsatorna és a végbélnyílás, a mell, a hasnyálmirigy, illetve a gyomor, a máj és az epevezeték rosszindulatú daganata volt. Magyarszágon sajnos két esetben is kiemelkedőek voltak az adatok az említett évben: tüdőrákban (100 ezer lakos / 89 halálozás) és vastagbélrákban (100 ezer lakos / 56 halálozás) is nálunk haltak meg a legtöbben.*

A KSH adatai alapján a rosszindulatú daganatos megbetegedések száma az elmúlt másfél évtizedben folyamatosan emelkedett itthon: míg 1999-ben közel 141 ezer ilyen esetről számoltak be, 2015-ben ez már közel 348 ezer volt – ebből közel 146 ezer férfi és több mint 202 ezer nő. A hazai megyék közül ebben az időszakban Közép-Magyarország (Budapest, Pest megye) vezette a mezőnyt (közel 98 ezer eset), a dobogó második és harmadik fokán pedig Észak-Alföld (Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, közel 56 ezer eset) és Dél-Alföld (Bács-Kiskun, Békés, Csongrád megye, több mint 47 ezer eset) követte.*


Mik jelentik a legnagyobb kockázatot?

Persze nem feledkezhetünk meg arról, hogy vannak olyan kiemelt rizikófaktorok, amelyek nagy eséllyel rákot okoznak. A WHO adatai alapján Magyarországon ezek a mozgáshiányra, túlzott alkoholfogyasztásra, dohányzásra, háztartási szilárd tüzelőanyagok használatára és az elhízásra vezethetők vissza.* Amellett, hogy az életmódunkon is érdemes lenne változtatnunk, a tapasztalat azt mutatja, sokan a prevenciós jellegű szűrővizsgálatokat sem veszik komolyan. A 2014-es európai lakossági egészségfelmérés szerint a megkérdezett nők 60%-a vett részt az adott évben mammográfiás vizsgálaton, a szűrővizsgálatra behívott korosztály 11%-a azonban még soha nem ment el a vizsgálatra.*

Szabó Gergő háziorvos tapasztalatai szerint a nők a család egészségőrei, ők jobban odafigyelnek saját és családjuk egészségére, de szükséges lenne még inkább tudatosan, rendszeresen tervezni az alapvető megelőző jellegű szűrővizsgálatokon való részvételt. „Míg Svédországban az emlőszűrésen való részvételi arány megközelíti a 90%-ot, Magyarországon ez csak 50% körül mozog, míg a WHO által elvárt érték 70%. Hasonlóan nagy a kontraszt a méhnyakrákszűrésen való részvételi arány tekintetében is” – tette hozzá.Az életkorhoz kötött szűrések mellett legalább olyan fontos, hogy akinek a családjában előfordult daganatos megbetegedés (főleg, ha halmozottan), annak az adott rokon megbetegedési életkora előtt évekkel javasolt a vizsgálatok elvégzése – hangsúlyozta Dr. Gerdán János. „További fontos tényező, hogy akinek életmódja, foglalkozása miatt fokozott a rizikó, szintén panaszoktól, életkortól függetlenül hamarabb jelentkezzen e szűrővizsgálatokra” – fogalmazott.

Hova mehetünk szűrésre?

Az állami ellátásban akár saját kérésre is történhet szűrővizsgálat, de a kapacitáshiány miatt erre csak fokozott kockázat esetén van lehetőség. Dr. Gerdán János szerint az a szerencsésebb eset, ha a szűrővizsgálatok orvosi tanácsra, előzetes rizikófelmérésen történnek. Egyrészt rábízhatjuk magunkat a háziorvosunkra, másfelől magánorvosi ellátás keretében is kérhetjük egészségi állapotunk felmérését, utóbbi azonban komolyabb költséggel is járhat. Ezért is érdemes kihasználni az olyan lehetőségeket, mint például a Generali konstrukciója: TestŐr biztosításuk mellé – meghatározott feltételek teljesülése esetén – ingyenes részvételt biztosítanak a Rákkutatási Világalap és az Amerikai Rákkutató Intézet irányelvei alapján kidolgozott ONKOMPLEX® prevenciós programjukban. Az eljárás során szakértők rizikóelemzéssel dolgozzák ki az ügyfél egyénre szabott egészségmegőrzési és szűrővizsgálati tervét, és 5 éven át segítséget biztosítanak a daganatos és más súlyos betegségek megelőzésében, illetve a kockázatok leghatékonyabb csökkentésében.

*Generali NRC omnibusz kutatás, WHO, Eurostat, A háziorvosokhoz bejelentkezett 19 éves és idősebbek főbb betegségei, KSH 1999-2015, WHO, KSH

 forrás : http://csaladilap.hu/


		



egészség, szűrővizsgálat, rák, megelőzés, prevenció